Kai:
-Na csá bébi majd holnap.-ugrom ki az ujabb áldozatom ablakából az apja elől menekűlve. Futva kapkodom fel magamra iskolai egyen ruhám, hogy minnél előbb beérjek abba a lebujba.
D.O:
Drágám kelj fel kihül a reggeli! -ijedek fel szeretett nagymamám rikácsoló hangjára.
Válaszként csak nyögök egyet, és a párnámba temetem arcom.
Hallom hogy csukódik az ajtó, tehát kiment.
Kiandalgok a fürdőig, rendbeteszem magam, majd a szekrényemben lévő gyér ruhatáramba dugom a fejem, az egyenruhámat keresve.
Miután felöltözök és megcsodálom bénán festő ábrázatom a tükörben, lefelé veszem az irányt.
Papa, épp bele van merülve az újságba, mama pedig megteríti az asztalt. Hogy a szüleim mit csinálnak? Ne kérdezzétek én magam sem tudom. A nagyszüleim neveltek fel, kiskorom óta velük élek de egy cseppet sem bánom.
Drágám kelj fel kihül a reggeli! -ijedek fel szeretett nagymamám rikácsoló hangjára.
Válaszként csak nyögök egyet, és a párnámba temetem arcom.
Hallom hogy csukódik az ajtó, tehát kiment.
Kiandalgok a fürdőig, rendbeteszem magam, majd a szekrényemben lévő gyér ruhatáramba dugom a fejem, az egyenruhámat keresve.
Miután felöltözök és megcsodálom bénán festő ábrázatom a tükörben, lefelé veszem az irányt.
Papa, épp bele van merülve az újságba, mama pedig megteríti az asztalt. Hogy a szüleim mit csinálnak? Ne kérdezzétek én magam sem tudom. A nagyszüleim neveltek fel, kiskorom óta velük élek de egy cseppet sem bánom.
Kai:
Lihegve vetődöm be padtársam és legjobb barátom mellé, Sehunhoz.
-Na mizu haver? Újabb áldozat?-nevet rám hatalmas szájával.
-Pontosan. Éppen, hogy ide értem.-nézek Rolex órámra-Asszem Király vagyok.
-Az egy nagy fasz király.-csap tarkón barátom.
Lihegve vetődöm be padtársam és legjobb barátom mellé, Sehunhoz.
-Na mizu haver? Újabb áldozat?-nevet rám hatalmas szájával.
-Pontosan. Éppen, hogy ide értem.-nézek Rolex órámra-Asszem Király vagyok.
-Az egy nagy fasz király.-csap tarkón barátom.
D.O:
iskorom óta velük élek de egy cseppet sem bánom.
-Kisangyalom egyél, még meleg! -tett elém egy tányér ételt.
-Ennyit nem tudok megenni, még oda is kell érnem.. Sajnos-tettem hozzá halkan de meghallotta.
-Ne legyél ilyen negatív Kyungsoo! Nem ilyennek neveltünk! Biztos lesznek csinos kislányok az osztályodban. -jesszus ha ez tudná hogy nekem nem a csinos kislányok keltik fel az érdeklődésem...
-Biztosan.. -mosolyogtam rá féloldalasan.
Elindultam iskolába, persze késve mert én már csak ilyen szerencsétlen vagyok. Remélen időben beérek.
Már már futva tettem meg az utolsó lépéseket, még jó hogy egy közeli teremben volt órám. Besiettem a biológia terembe, és halkan köszönve, amit persze senki sem vett észre , ültem le az ablakfelöli hátsó padok egyikébe.
Amint belépett a tanár, letámadott hogy menjek ki bemutatkozni.
Feltápászkodva -félve attól hogy megbotlok és kinevetnek-mentem ki a táblához.
-A nevem Do Kyungsoo és nemrég költöztünk ide a nagyszüleimmel.-hangom remegett, annyira zavarban voltam.Nem csodálom, hiszen mindenki engem nézett, de nem ez volt az oka.Ami miatt, vagyis aki miatt esett nehezemre a beszéd az egy fiú volt. Szó szerint égetett a tekintete. A mellette ülő fiú, mosolyra húzott ajkakkal súgott neki valamit, mire a barna bőrű srác össze szűkített szemekkel, mostmár ravaszul mosolyogva bámult engem. Én komolyan próbáltam nem rá nézni, de a pillantása egyenlő volt a mágnessel. Minden porcikámat vonzotta.
iskorom óta velük élek de egy cseppet sem bánom.
-Kisangyalom egyél, még meleg! -tett elém egy tányér ételt.
-Ennyit nem tudok megenni, még oda is kell érnem.. Sajnos-tettem hozzá halkan de meghallotta.
-Ne legyél ilyen negatív Kyungsoo! Nem ilyennek neveltünk! Biztos lesznek csinos kislányok az osztályodban. -jesszus ha ez tudná hogy nekem nem a csinos kislányok keltik fel az érdeklődésem...
-Biztosan.. -mosolyogtam rá féloldalasan.
Elindultam iskolába, persze késve mert én már csak ilyen szerencsétlen vagyok. Remélen időben beérek.
Már már futva tettem meg az utolsó lépéseket, még jó hogy egy közeli teremben volt órám. Besiettem a biológia terembe, és halkan köszönve, amit persze senki sem vett észre , ültem le az ablakfelöli hátsó padok egyikébe.
Amint belépett a tanár, letámadott hogy menjek ki bemutatkozni.
Feltápászkodva -félve attól hogy megbotlok és kinevetnek-mentem ki a táblához.
-A nevem Do Kyungsoo és nemrég költöztünk ide a nagyszüleimmel.-hangom remegett, annyira zavarban voltam.Nem csodálom, hiszen mindenki engem nézett, de nem ez volt az oka.Ami miatt, vagyis aki miatt esett nehezemre a beszéd az egy fiú volt. Szó szerint égetett a tekintete. A mellette ülő fiú, mosolyra húzott ajkakkal súgott neki valamit, mire a barna bőrű srác össze szűkített szemekkel, mostmár ravaszul mosolyogva bámult engem. Én komolyan próbáltam nem rá nézni, de a pillantása egyenlő volt a mágnessel. Minden porcikámat vonzotta.
Kai:
-Hmm...elvinnéd egy körre, igaz?-sugta barátom fülembe hím robanc hanggal, amire én semmit nem válaszoltam.- Ez a fiú nagyon néz téged. Asszem zavarban van. De aranyos.-nyávog egy sort Sehun-Fogadjunk. Egy hónapon belül beléd kell, hogy szeressen.
-Jó.-szóltam halkan és az asztal alatt kezett fogtam vele, s a fiút kezdtem el bámulni aki egyre vörösebb lett. Milyen szép...szebb mint egy lány. Kis visszahúzodó. Olyan, mint egy pingvin.
-Helyes.-dőlök hátra székemben és a lehető legszexibben a hajamba túrok miközben egy apró mosolyt engedek el az új fiú felé.
-Hmm...elvinnéd egy körre, igaz?-sugta barátom fülembe hím robanc hanggal, amire én semmit nem válaszoltam.- Ez a fiú nagyon néz téged. Asszem zavarban van. De aranyos.-nyávog egy sort Sehun-Fogadjunk. Egy hónapon belül beléd kell, hogy szeressen.
-Jó.-szóltam halkan és az asztal alatt kezett fogtam vele, s a fiút kezdtem el bámulni aki egyre vörösebb lett. Milyen szép...szebb mint egy lány. Kis visszahúzodó. Olyan, mint egy pingvin.
-Helyes.-dőlök hátra székemben és a lehető legszexibben a hajamba túrok miközben egy apró mosolyt engedek el az új fiú felé.
D.O:
Szünetben a padomra dőlve bambultam. Olyan lassan telt ez a nap hogy már szinte belebolondultam.
Már éppen majdnem bealudtam,mikor egy lány szögdécselve ment oda az engem zavarba hozó macsóhoz. Átfutott az agyamon hogy biztos a barátnője, viszont amint jobban megnéztem ,észrevettem hogy ördögien hasonlítanak. A lány aranyosan mosolygott a szerintem bátyjára aki egy pillanatra rám nézett, és tesója is követte pillantását. Meglátott engem, és meglepődve elmosolyodott. Mondott a fiúnak valamit majd odaszögdécselt hozzám, és felült a padomra.
-Szia, hogy hívnak? Én (mi legyen a neve) vagyok.
-Szia,a nevem Kyungsoo.Szép neved van.-mosolyogtam rá.
Nem flörtölni próbáltam, egyszerűen csak szimpatikus volt.
-új vagy itt ugye?-szemeiből kiváncsíság áradt.
-igen, a nagyszüleimmel pár napja költöztünk ide.
-a szüleid hol vannak?-ráncolta a szemöldökét?
-nem ismerem őket.
-oh, bocsi nem akartam tolakodó lenni. Szí...-mondandóját a csengő szakította félbe.
-nemár, beszélünk máskor is?.-mosolyog rám.
-persze, szívesen beszélek veled.-viszonzom gesztusát, majd végignézem ahogy bátyjától elköszönve kiszalad a teremből.
Szünetben a padomra dőlve bambultam. Olyan lassan telt ez a nap hogy már szinte belebolondultam.
Már éppen majdnem bealudtam,mikor egy lány szögdécselve ment oda az engem zavarba hozó macsóhoz. Átfutott az agyamon hogy biztos a barátnője, viszont amint jobban megnéztem ,észrevettem hogy ördögien hasonlítanak. A lány aranyosan mosolygott a szerintem bátyjára aki egy pillanatra rám nézett, és tesója is követte pillantását. Meglátott engem, és meglepődve elmosolyodott. Mondott a fiúnak valamit majd odaszögdécselt hozzám, és felült a padomra.
-Szia, hogy hívnak? Én (mi legyen a neve) vagyok.
-Szia,a nevem Kyungsoo.Szép neved van.-mosolyogtam rá.
Nem flörtölni próbáltam, egyszerűen csak szimpatikus volt.
-új vagy itt ugye?-szemeiből kiváncsíság áradt.
-igen, a nagyszüleimmel pár napja költöztünk ide.
-a szüleid hol vannak?-ráncolta a szemöldökét?
-nem ismerem őket.
-oh, bocsi nem akartam tolakodó lenni. Szí...-mondandóját a csengő szakította félbe.
-nemár, beszélünk máskor is?.-mosolyog rám.
-persze, szívesen beszélek veled.-viszonzom gesztusát, majd végignézem ahogy bátyjától elköszönve kiszalad a teremből.
Kai:
-Oppa. Ugye ma elmehetek a barátaimmal pár helyre?-kérdezi húgom a leheto legaranyosabban.
-Fiúk lesznek?-kapom fel tekintetem telefonomból. Nem akarok fiúkat látni a közelében.
-Dehogy.-kacsint rám aranyosan.
-Hááát....menj, de mindenképpen hívj fel ha a legkisebb gyanús dolog is történik.-figyelmezteztem testvérem.
-Jól van apuci.-kezd el nézelődni a teremben és már el is ment.
-Apuci vegyél nekem kakaót-gügyög Sehun, fullra kicsúfolva engem.
-Kapd be.-verem vállba, de ő csak jót röhög rajtam.
-Lehet nem is beléd fog szeretni.-röhög ki barátom s húgomra és az új fiúra mutat miközben mosolyogva beszélgetnek. Na ne! Húgi menj el onnan.
Ahhh de jó. Becsengettek.
-Oppa. Ugye ma elmehetek a barátaimmal pár helyre?-kérdezi húgom a leheto legaranyosabban.
-Fiúk lesznek?-kapom fel tekintetem telefonomból. Nem akarok fiúkat látni a közelében.
-Dehogy.-kacsint rám aranyosan.
-Hááát....menj, de mindenképpen hívj fel ha a legkisebb gyanús dolog is történik.-figyelmezteztem testvérem.
-Jól van apuci.-kezd el nézelődni a teremben és már el is ment.
-Apuci vegyél nekem kakaót-gügyög Sehun, fullra kicsúfolva engem.
-Kapd be.-verem vállba, de ő csak jót röhög rajtam.
-Lehet nem is beléd fog szeretni.-röhög ki barátom s húgomra és az új fiúra mutat miközben mosolyogva beszélgetnek. Na ne! Húgi menj el onnan.
Ahhh de jó. Becsengettek.
D.O
Már matek óra felénél járhattunk mikor nem bírtam tovább elviselni a barnabörű gyilkos pillantásait.
Ráírtam egy cetlire: "Nyugi, nem hajtok rá a húgodra" és megkérdeztem a tanárt kimehetek e a mosdóba.
Miközben mentem gyorsan és feltűnésmentesen a padjára tettem egy cetlit és kimentem a teremből.
Addig is elmentem oda ahova kikéreckedtem, majd mentem is vissza.
Nem messze volt az asztalunk egymástól és az övén egy másik papírlap fogadott amit el is vettem onnan.
Nem kellett volna elolvasnom. Az volt ráírva elég csúnya betűkkel : "Akkor hajts rám". Még a vér is megfagyott az ereimben,tuti hogy elsápadtam. Hirtelen felnéztem,egyenesen rá,ő pedig széles csibész mosollyal pislogott felém.
Már matek óra felénél járhattunk mikor nem bírtam tovább elviselni a barnabörű gyilkos pillantásait.
Ráírtam egy cetlire: "Nyugi, nem hajtok rá a húgodra" és megkérdeztem a tanárt kimehetek e a mosdóba.
Miközben mentem gyorsan és feltűnésmentesen a padjára tettem egy cetlit és kimentem a teremből.
Addig is elmentem oda ahova kikéreckedtem, majd mentem is vissza.
Nem messze volt az asztalunk egymástól és az övén egy másik papírlap fogadott amit el is vettem onnan.
Nem kellett volna elolvasnom. Az volt ráírva elég csúnya betűkkel : "Akkor hajts rám". Még a vér is megfagyott az ereimben,tuti hogy elsápadtam. Hirtelen felnéztem,egyenesen rá,ő pedig széles csibész mosollyal pislogott felém.
Kai:
Egész órán az új, helyes diákot bámultam, ki egyre vörösebb lett. Annyira aranyos a mosolya, nem akarom, hogy BoMi-ra hajtson. Azt akarom, hogy rám...nyerni akarok és azt gyönyörű szív alakú ajkát csókolni....vagyis fuuuj nem. Én fiú vagyok, aki a hölgyekkel szimpatizál. Biztos nem fogok vele smárolni. Ez csak egy játék.
Egyik pillanatról a másikra váratlanul kikéreckedik a mosdóba és a lehető legdriszkrétebben egy cetlit dug az orrom allá.
-Mi az?-kérdezi Sehun.
-"Nyugi, nem hajtok rá a hugodra.".-olvasom fel neki.
-Hűhaaa...valami űtőset válaszolj.-néz rám a fűzetéből amit már tele rajzolt.
-"Akkor hajts rám." Ez jo?-irom rá egy papírra.
-Perfect.-ível ujjaival karikat barátom.
Pár perc múlva a kis áldozatom is megjelenik a színen és amint elolvassa az üzenetett minden szín kimegy az arcából. Lefagyva rám pillant, mire én huncut mosollyal rákacsintok olyan "Kemény csávósan""hátra dőlök a padon, hogy a lehető legtőbb látszódjon ágyékomból. Meg vagy kicsi pingvin.
Egész órán az új, helyes diákot bámultam, ki egyre vörösebb lett. Annyira aranyos a mosolya, nem akarom, hogy BoMi-ra hajtson. Azt akarom, hogy rám...nyerni akarok és azt gyönyörű szív alakú ajkát csókolni....vagyis fuuuj nem. Én fiú vagyok, aki a hölgyekkel szimpatizál. Biztos nem fogok vele smárolni. Ez csak egy játék.
Egyik pillanatról a másikra váratlanul kikéreckedik a mosdóba és a lehető legdriszkrétebben egy cetlit dug az orrom allá.
-Mi az?-kérdezi Sehun.
-"Nyugi, nem hajtok rá a hugodra.".-olvasom fel neki.
-Hűhaaa...valami űtőset válaszolj.-néz rám a fűzetéből amit már tele rajzolt.
-"Akkor hajts rám." Ez jo?-irom rá egy papírra.
-Perfect.-ível ujjaival karikat barátom.
Pár perc múlva a kis áldozatom is megjelenik a színen és amint elolvassa az üzenetett minden szín kimegy az arcából. Lefagyva rám pillant, mire én huncut mosollyal rákacsintok olyan "Kemény csávósan""hátra dőlök a padon, hogy a lehető legtőbb látszódjon ágyékomból. Meg vagy kicsi pingvin.
D.O:
Nem akartam mutatni zaklattságom óra után.
Meg akartam mutatni hogy engem igenis nem érdekel a hülyítése. Egyből kiviharoztam a teremből és az öltöző felé vettem az irányt. Lepakoltam az utolsó padra és máris jöttek a többiek. Viszonylag sokan voltak fiúk az osztályban. Nem szerettem sosem a tesit. Nagyon nem volt az erősségem, elég esetlen és nem mellesleg puhány voltam. Nekem nem díszítették kockák a hasam, inkább csak születésemből adódóan tűnt izmosabbnak a testalkatom. Ezt a képet viszont lerombolta a magasságom. Sajnos nem tartoztam a magas emberek közé. Épphogy felértem az akasztót, ahonnan leemeltem a tesicuccom és kezdtem el átöltözni. Persze itt is volt néhány fiú akik az izomzatukkal versenyeztek és viccelődtek, ezért én inkább gyorsan átöltöztem. Még volt 2-3 perc tesi kezdetéig ezért addig is összehajtottam a ruháim. Amint elkezdtem az ajtó ki vágódott és Ő lépett be rajta. Lihegett, ebből azt következtettem le hogy sietett. Sietett, méghozzá egyenesen mellém. Ez most komolyan mellettem akar vetkőzni? Most komolyan, én igyekeztem figyelmen kívül hagyni, de úgy képtelenség hogy a pólóját elég ideges arccal rántja le magáról és úgy dobja le hogy hozzámérjen. Ahogy levetkőzik megcsap jó illata és érzem a pólóján a teste melegét. Egész végig a szemembe néz miközben letolja a nadtágját is. Elképedek. Természetesen ilyen szép barna a bőre? És miért néz a szemembe ruhalevétel közben. Teljesen zavarba hoz. Direkt csinálja? Minek is agyalok persze hogy szándékos, csak úgy sugárzik az önbizalom belőle. Na meg a magabiztosság.
Nem akartam mutatni zaklattságom óra után.
Meg akartam mutatni hogy engem igenis nem érdekel a hülyítése. Egyből kiviharoztam a teremből és az öltöző felé vettem az irányt. Lepakoltam az utolsó padra és máris jöttek a többiek. Viszonylag sokan voltak fiúk az osztályban. Nem szerettem sosem a tesit. Nagyon nem volt az erősségem, elég esetlen és nem mellesleg puhány voltam. Nekem nem díszítették kockák a hasam, inkább csak születésemből adódóan tűnt izmosabbnak a testalkatom. Ezt a képet viszont lerombolta a magasságom. Sajnos nem tartoztam a magas emberek közé. Épphogy felértem az akasztót, ahonnan leemeltem a tesicuccom és kezdtem el átöltözni. Persze itt is volt néhány fiú akik az izomzatukkal versenyeztek és viccelődtek, ezért én inkább gyorsan átöltöztem. Még volt 2-3 perc tesi kezdetéig ezért addig is összehajtottam a ruháim. Amint elkezdtem az ajtó ki vágódott és Ő lépett be rajta. Lihegett, ebből azt következtettem le hogy sietett. Sietett, méghozzá egyenesen mellém. Ez most komolyan mellettem akar vetkőzni? Most komolyan, én igyekeztem figyelmen kívül hagyni, de úgy képtelenség hogy a pólóját elég ideges arccal rántja le magáról és úgy dobja le hogy hozzámérjen. Ahogy levetkőzik megcsap jó illata és érzem a pólóján a teste melegét. Egész végig a szemembe néz miközben letolja a nadtágját is. Elképedek. Természetesen ilyen szép barna a bőre? És miért néz a szemembe ruhalevétel közben. Teljesen zavarba hoz. Direkt csinálja? Minek is agyalok persze hogy szándékos, csak úgy sugárzik az önbizalom belőle. Na meg a magabiztosság.
Kai:
Az utolso másodpercekben érek be az öltőzöbe és idegesen kezdek el vetkőzni.
Ez a csaj...fuu nem volt neki elég neki a tegnap este? Miért akarnak a lányos mindig többet a kelleténél? Fárasztó ez az életvitel, na de mindegy itt van nekek ez a fogadás.
Vadul lekapom magamról pólom s földre dobom, csak hogy forró bőréhez érhessek. Egész végig szemeit fürkészem és a alacsony, de nem rossz testét. Milyen izmos. Biztos jó sportoló.
Mesztelen felső testtel veszem át gatyámat és álmosan sóhajtok és végig simítok kocka hasamon.
Amikor éppen felállnék "vélettlenül" megbotlok a cipő fűzőmben és rádőlök.
-Sorry, kicsi pingvin.-lehelem vérvörös ajkaira, mikőzben hatalmas szemeiben fúrom tekintetem. Csoda szép ez a fiú. Imádom az illtát. Mit használhat? Talán valami új vagy mi?-Hogy szereted?
Az utolso másodpercekben érek be az öltőzöbe és idegesen kezdek el vetkőzni.
Ez a csaj...fuu nem volt neki elég neki a tegnap este? Miért akarnak a lányos mindig többet a kelleténél? Fárasztó ez az életvitel, na de mindegy itt van nekek ez a fogadás.
Vadul lekapom magamról pólom s földre dobom, csak hogy forró bőréhez érhessek. Egész végig szemeit fürkészem és a alacsony, de nem rossz testét. Milyen izmos. Biztos jó sportoló.
Mesztelen felső testtel veszem át gatyámat és álmosan sóhajtok és végig simítok kocka hasamon.
Amikor éppen felállnék "vélettlenül" megbotlok a cipő fűzőmben és rádőlök.
-Sorry, kicsi pingvin.-lehelem vérvörös ajkaira, mikőzben hatalmas szemeiben fúrom tekintetem. Csoda szép ez a fiú. Imádom az illtát. Mit használhat? Talán valami új vagy mi?-Hogy szereted?
D.O:
Kislányos zavaromat félretéve, megmutatva azt hogy belőlem semmilyen reakciót nem vált ki ez a figyelemmániás nagyképű vadállat, vonultam be a többiekkel a tornaterembe. Jelentés után volt két kör futás ahol persze hogy ő volt az első, és a bemelegítésben is remekelt, ezért reméltem a kidobóban vele leszek egy csapatban ugyanis nem szerettem volna meghalni. Gondolhatjátok ez mennyire nem így sült el. Már az első tíz percben, az egyik figyelmetlen pillanatomban úgy fejbedobott a labdával, hogy elestem és még be is vertem ismét a kobakom. A tanár teljesen kiakadt,ordított egy sort a mostmár komolyan vadállatnak nevezhető személlyel, és ráparancsolt hogy kísérjen el az orvosiba. Szívesebben mentem volna bárkivel mint vele. Odaszaladt hozzám és felsegített. Izzadt de még sem volt izzadtságszaga. Meg sem lepődöm rajta. Átkarolt és kifelé vettük az irányt. Nem vele kellett volna mennem.
Kislányos zavaromat félretéve, megmutatva azt hogy belőlem semmilyen reakciót nem vált ki ez a figyelemmániás nagyképű vadállat, vonultam be a többiekkel a tornaterembe. Jelentés után volt két kör futás ahol persze hogy ő volt az első, és a bemelegítésben is remekelt, ezért reméltem a kidobóban vele leszek egy csapatban ugyanis nem szerettem volna meghalni. Gondolhatjátok ez mennyire nem így sült el. Már az első tíz percben, az egyik figyelmetlen pillanatomban úgy fejbedobott a labdával, hogy elestem és még be is vertem ismét a kobakom. A tanár teljesen kiakadt,ordított egy sort a mostmár komolyan vadállatnak nevezhető személlyel, és ráparancsolt hogy kísérjen el az orvosiba. Szívesebben mentem volna bárkivel mint vele. Odaszaladt hozzám és felsegített. Izzadt de még sem volt izzadtságszaga. Meg sem lepődöm rajta. Átkarolt és kifelé vettük az irányt. Nem vele kellett volna mennem.
Kai:
Hát ez meglepő. Semmi reakció. Hát jó. Majd legközelebb.
A tesi jól ment...nekem. Azt hittem ő jobb tesiből, de nem. Még a kidobóban is sikeresem fejbe dobtam. Asszem ez veszett ügy.
-Oh ne haragudj.-rohantam hozzá és felsegíteztem. Mondanom sem kell a tanár kész volt. Azonnal felküldött minket az orvosiba és én derekát átkarolva rohantam vele az orvosiba.-Ugye jól vagy? Nem szédülsz? Ugye nem vagy rosszul.-kezdzem el aggódni érte. Félek, hogy bármi baja lesz miattam. Nem akarok neki fájdalmat okozni se semmi rosszat.-Biztos jól vagy?-érünk be az orvosiba, de nincs itt senki.-feküdj le.-kapom ölembe kis testét és rá ültetem az orvosi ágyra.
Hát ez meglepő. Semmi reakció. Hát jó. Majd legközelebb.
A tesi jól ment...nekem. Azt hittem ő jobb tesiből, de nem. Még a kidobóban is sikeresem fejbe dobtam. Asszem ez veszett ügy.
-Oh ne haragudj.-rohantam hozzá és felsegíteztem. Mondanom sem kell a tanár kész volt. Azonnal felküldött minket az orvosiba és én derekát átkarolva rohantam vele az orvosiba.-Ugye jól vagy? Nem szédülsz? Ugye nem vagy rosszul.-kezdzem el aggódni érte. Félek, hogy bármi baja lesz miattam. Nem akarok neki fájdalmat okozni se semmi rosszat.-Biztos jól vagy?-érünk be az orvosiba, de nincs itt senki.-feküdj le.-kapom ölembe kis testét és rá ültetem az orvosi ágyra.
D.O:
Azthittem hogy a nagymamámnál senki sem lesz gondoskodóbb velem. Tévedtem. Egy új oldalát ismertem meg, és azt gondolom ezért megérte az a fájdalmas dobás. Meg azért is amiért ennyirr magához vont. Aranyosan viselkedett akármennyire is unszimpatikus a nagyképűsége. Amikor beértünk nem volt senki a szobában. Ő egyből felkapott, és nemtudom észre e vette, de közben letapizott és úgy fektetett le az ágyra.
-nem bénultam le, tudok mozogni. -mondtam neki kedvesen.
Azthittem hogy a nagymamámnál senki sem lesz gondoskodóbb velem. Tévedtem. Egy új oldalát ismertem meg, és azt gondolom ezért megérte az a fájdalmas dobás. Meg azért is amiért ennyirr magához vont. Aranyosan viselkedett akármennyire is unszimpatikus a nagyképűsége. Amikor beértünk nem volt senki a szobában. Ő egyből felkapott, és nemtudom észre e vette, de közben letapizott és úgy fektetett le az ágyra.
-nem bénultam le, tudok mozogni. -mondtam neki kedvesen.
Kai:
-Észre vettem, kicsi pingvin.-kacsintottam rá és végig döntöttem az ágyon-Ugye tudod, hogy most nagyon kiszolgáltatott helyzetben vagy? Ha akaranám...de nem...-hajolok hozzá közelebb és ekkor betoppan a nővér.
-Észre vettem, kicsi pingvin.-kacsintottam rá és végig döntöttem az ágyon-Ugye tudod, hogy most nagyon kiszolgáltatott helyzetben vagy? Ha akaranám...de nem...-hajolok hozzá közelebb és ekkor betoppan a nővér.
D.O:
Megijedtem, mert tudtam képes lenne megtenni.
Nem volt rá alkalma, mert betoppant a nővér.
-Jónapot, miben segíthetek?
-Csókolom, véletlen fejbetaláltam labdával, és esés közbe beverte a fejét.
-fáj? -lép oda hozzám, majd elkezdi kémlelni a koponyám.
-Szédülök. -ülök fel.
-Nem hiszem hogy agyrázkódásod lenne, de azért kísérd haza, az lesz a legjobb-itt a bántalmazómhoz fordult, aztán vissza hozzám.
-te pedig pihenj sokat!
Amint elindultunk az öltöző felé, ismét szorosan magához húzott.
Társíró: Pammer Vanessza @ComeAndReead
Megijedtem, mert tudtam képes lenne megtenni.
Nem volt rá alkalma, mert betoppant a nővér.
-Jónapot, miben segíthetek?
-Csókolom, véletlen fejbetaláltam labdával, és esés közbe beverte a fejét.
-fáj? -lép oda hozzám, majd elkezdi kémlelni a koponyám.
-Szédülök. -ülök fel.
-Nem hiszem hogy agyrázkódásod lenne, de azért kísérd haza, az lesz a legjobb-itt a bántalmazómhoz fordult, aztán vissza hozzám.
-te pedig pihenj sokat!
Amint elindultunk az öltöző felé, ismét szorosan magához húzott.
Társíró: Pammer Vanessza @ComeAndReead
