A közös életünk

Bangtan Boys x Big Bang x got7
Szereplők: Rap Monster (Nam Joon), T.O.P (SeungHyun), Mark, Jackson,
Besorolás: yaoi
Kérdés: Létezik örök szerelem?
Figyelmeztetés: TRÁGÁR SZAVAK

SeungHyun

Egy fellépésen vagyunk, Söulban. Hatalmas a hangulat mint mindig. Most a Sobert adjuk elő utána jön a Bang Bang Bang aztán egy lány csapat. És végül a Bangtan Boys a bias bandám. Eddig nem nagyon volt bias bandám, de most ezek a hangok, táncok és az az ember, na hát attol kész vagyok. Imádom. Nem tudom ki, hogy van vele, de ez nem szimpla rajóngás ez...ez több. Sokkal több. Nem tudom, hogy honnan jött, csak jött. Pedig mindig a lányokat szerettem, de ő és az a sexy szőke haja, az mindent legyőzött. Most jönnek ők a Run-nal. Oh My God annyira szeretem föleg azt amikor a kabát levevős rész van...ahh az annyira sexy. Olyan jó feneke van és azok a hát izmok...ahhwww Na jó odébb megyek, mert a végén itt helyben elélvezek töle. Annyira megkefélném..ahww eléglegyen, ő biztos hetero.
-Na mi van Seung, megmozgatott ott lent valamit az a szép rózsa szín?-szól oda Jiyong erre csak bemutatok neki és nézem tovább. Amikor vége leülltem a tükör elé és belenézem és Miért születtem én fiúnak? Ugy sem lehetne az enyém az a formás feneke, bár hogyha jobban bele gondolok nem csak az kéne. Nekem ő kéne, de még a kor külömbség is ott van, az a tetves 7 év. Na mindegy haza megyek azt majd meghalok a rózsaszín ködben az ő rappjét hallgatva. Lehajtott fejjel megyek ki a folyósora és neki megyek valakinek, felnézek és te jó isten, ne basz.
-Ohh elnézést kérek.-hajlong meg előttem a szőke vagyis rózsaszín hercegem.
-Semmi baj. Én mentem neked, én vagyok a hibás. Elnézést kérek herc...elnézést.-hajolok meg előtte és csak nézem azokat a gyönyörü szemeket. Annyira nézném amikor elélvez alattam.
-Elnézést, de mennem kell. Viszlát.-hajol még meg.
-Ohh jó viszlát.-engedek neki utat. El is megy. Ohh most kellet volna-NamJoon várj egy pillanatott.

NamJoon

Oh my gosh az ub-nek neki mentem, vagyis ő nekem és most akar valamit. Vissza fordulok és ide siet hozzám.
-Igen?-nézek a szemébe, hátha láttok benne valamit, de semmi.
-Lenne kedved eljönni velem valahova?-teszi fel egyenesen a kérdését. Bitch most mit mondjak neki? Legszívesebben most leteperném és agyonra csókolnám meg...öhmm...ja.
-Hát...mikor?-terelem a választ.
-Ma este öhm....mondjuk 8-kor jó lenne?-csillognak a szemei mintha csak valami kisgyerek lenne.
-Jó, és hol?-simítok a tarkomra beharapva a számat.
-Elmegyek eléd és onnan valahova, oké?-kacsint egyett rám.
-Ok...-elmondtam neki, hogy hol lakunk és, hogy mit kell mondani, hogy feljöjön ha fel akar. Ezzel el is mentünk a dolgunkra. Amúgy minek hívott el valahova? Baszki ez egy randi lenne? De...de ő egy fiú és én is. Azt a kurva mi lesz itt?

Este, 19:30

Még van félóra. Annyi idő alatt simán végzek mindennel. Még jó, hogy a fiúknak adtam egy kis szabad időt és elmentek valahova. Felsétálok a fürdőbe és lezuhanyozok. Felveszek egy sexy atlétát, egy cső farmert és egy kis smink, hogy még is na hát én legyek. Amire végeztem már 19:55 volt és ebben a pillanatban csengettek is. Telo, kulcs, bezár minden és gyerünk lefelé. Amint leértem az ajtóhoz ott állt teljes pompában Choi Seung Hyun azaz a Big Bang rappere T.O.P na hát én ott majd nem kidöltem tőle. Annyira sexy volt, de egyben elegáns is. Egy farmer, fehér polo és egy zakó volt csak rajta.
-Szia.-köszönök neki és meghajolok.
-Hello, hogy vagy herce.....szóval hogy vagy?-mit akart mondaniiii??? Na mindegy.-Mehetünk?-teszi fel a kérdését és felemelte a karját, hogy karoljak belé, de...de ez nagyon buzis, de most nagyon leszarom. Belekaroltam és elsétálgatunk egy darabig egy gyönyörű parkban.
-Hova menjünk?-nézet rám azzal a sexy tekintetével.
-Hát mit terveztél?-nézek rá kihívóan.
-Na azt inkább hagyjuk, de menjunk moziba az jó ötletnek tűnik.-kacsint rám. Mit tervezett ez? Te jó ég....
-Oké.-és ezzel el is  indultunk a mozi felé. Olyan jó volt az erős karjába kapaszkodni és úgy beszélgetni vele. Nagyon sokat megtudtam róla amit még nem tudtam. Olyan dolgokat mesélt, hogy ketté állt a fülem.
-És ezeket a dolgokat, hogy-hogy elmondtad nekem? Nem félsz, hogy bárkinek is elmondom? Bár nem akarom, de na...-teszem fel a kérdést erre megáll és maga felé fordít. Megfogfa a derekam és magához húz.
-NamJoon, remélem tudod, hogy nekem nem csak egy barát vagy egy munkatársam vagy, sokkal több. NamJoon és szeretlek. Nagyon.-sóhajt egy nagyot és elenged.-Bocsánat, tudom, hogy nem szabadna, de ez van, sorry my love!-kacsint egyett és elmegy. Neee ő is?
-Seunghyun várj.-futok utána és megölelem hátúlról. Annyira édes belebúlyik az ölelésembe és bele szippant a nyakamba.
-Mit használsz? Nagyon jó illatú.
-Semmit ilyen a bőröm illata.-csókolok a nyakába. Erre felmordúl.-Szeretlek hyung.-harapok a nyakába. Ellehet képzelni ez után mi jött a lakásán...

*Köszi Lia*

10 év múlva

2025 december 12. van a mi kis drágánk születés napja vagyis mára találtuk ki, mert dec. 12-én hoztuk el az árvaházból és ma 10 éves, Markie. Ő tuti, hogy nem koreai, de nem lehet tudni a ki létéről ezért adtuk neki ilyen különleges nevet.
Nem sok kisgyereket akart meghívni, hogy az ő ommájának ne legyen sok dolga így is van elég a csapatjával ami még mindíg sikeres. Ősszesen egy kisfiút hívott meg, Jacksont. Ő a legjobb barátja. Nem sokára kettő óra és elmegyünk értük. Jackson szüleivel megbeszéltük, hogy majd olyan hét körül haza visszük Jaccot ahogy a fiam hívja.
-Drágám induljunk, jó?-símít végig a derekamon Seungie. Ohh még mindíg azzzal a tűzzel ér hozzám, mint anno 10 éve, de szép idők voltak azok. Na nem baj ez az idő szebb, hisz itt van Markie.
-Oké.-indulok ki ahol már párom a kocsival babrál. Bezárok mindent és elindulunk értük. Jackson nagyon kedves kisfiú. Örülök neki, hogy Markie vele barátkozik és nem valami rossz emberrel....
Oh itt vagyunk. Várunk pár percet és már rohannak is kifelé mind a ketten. Gyorsan beszállnak a kocsiba és köszönnek.
-Na és kaptatok ma valami jó jegyet?-néz fel rájuk a visszapillantó tükörből Seungie.
-Én egy ötös rajzból.-dicsekszik Markie. Erre hátra fordulok.
-És te, Jackson? Kaptál ma valamit?-nézek rá "mit sem sejtően". Nem akarja elmondani, csak riadtan néz rám.
-Mond el neki.-súgja oda Markie.
-Egy négy ötödöt rajzból...-mindjárt elsírja magát szegénykém.
-Jaj hát az pedig nagyon jó. Mi baj van vele?-
kérdezi értetlenkedve Seungie.
-Hát akkor nem leszek dicséretes rajzból és akkor nem tudok oda menni ahova én szeretnék.-gördül le egy könny csepp az arcáról.
-Jaj Jacksonka ne sírj ettől még dicséretes lesz. Ha meg nem addig hisztizek a banyának ameddig meg nem adja, oké?-bújik oda Markie és ad neki egy puszit.
-Oké.-mosolyodik el a puszitól.
-Na itthon is vagyunk.-huzza be a kéziféket Seungie és szál ki. Mi is így teszünk majd bemegyünk.

***

Nagyon aranyosan játszotak, de már háromnegyed hét van. Haza kell vinünk Jacksont.
-Na gyerekek ezt még igyátok meg aztán haza viszünk, jó Jackson?-fordulok felé.
-Ommaaaa~ Neeeee~sívitoszts Markie.
-De! MinHee ezt mondta és tartom magam ehhez.-mondom határozottan.
-De...
-Nincs de. Ez van, nem de.-lép mellém Seungie. Erre Marki oda bújik Seunghoz és dörmög mint valami kiskutya.
-Apa~ légyszi hagy maradjon itt éjszakára.-néz fel rá kiskutya szemekkel, de amikor láttja, hogy nem hatja meg akkor-Félek a sötétben és csak ő védhet meg.-néz ránk felváltva.
-Jó. Megkérdezem.-válaszolok nekik, mert tudom, hogy Seungie túl elvan olvadva, hogy válaszoljon. Tárcsázom MinHee barátnőmert és becsöng.
*Igen?
-Szia. Azt szeretném megkérdezni, hogy Jackson maradhatna-e éjszakára, mert nagyon szeretnének itt aludni.
*Persze. Maradjon csak, ha nem teher.
-De hogy is. Ő soha, a kistündér.
*Akkor jó. Amúgy jók?
-Ohh persze, mint a kisangyalok.
*De most megyek még meg kel csinálnom pár dolgot, mert holnap jön a hárpia.
-Uhhh akkor hagylak is. Rész vétem. Szia.
*Szia.-ezzel bontotta is a vonalat.
-Nem maradhat.-sápadok el.
-De maradhat, mert mondtad, hogy tündér meg, hogy kisangyal.-uhh de okos.
-Jól van okoska.
-Jól van Rap Monster és T.O.P.-erre elröhögik magukat és felszaladnak. Uh, de utálom amikor így hívnak. Olyan személytelen.
-Hát ezt megkaptuk, édesem.-ölel meg hátúlról Seungie.
-Meg.-csókolok a nyakába. Felmentünk és lefektetük a gyerekeket és egyébb dolgok. Mi is megcsináltuk ezeket és lefeküdtünk.-Seungie...
-Igen?-élénkedik fel.
-Még mindíg szeretsz?-teszem fel hülye kérdésemet.
-Nem már utállak.-ad egy csókot számra-Rossz ribanc lettél melletem-csókolgatja a nyakamat-Egy rossz kiégett ribanc aki egyre sexybb és ahogy rappel....-nyúl fel a polom alá és erre nem bírok magammal és magamra rántom.
-Te meg egy öntelt buzi vagy-harapom meg nyakát.
-Kefélnélek NamJoon.-tépi le rólam a polom és így tovább...

6 évvel később

Mark

Ahhhh itt kell senyvedni ebben a tetves suliban. Jó mondjuk semmi nem lenne vele ha nem fizika lenne. U-T-Á-L-O-M a fizikát. A kéméát már jobban főleg ha Jacksonnak kell benne segítenem. Nem, nem és nem gondolok semmire. Na nem baj már csak pár perc.....Ez az kicsöngettek és go haza.
-Markie. Ma hova mész?-karol át Jacko.
-Haza. Miért?-kérdezek rá.
-Hát nincs kedved segíteni nekem?-néz rám boci szemekkel.
-Na mi kéne, haver?-nevetek fel.
-Megölelsz?-nem szóltam semmit csak megöleltem amilyen szorosan csak tudtam.-Elmondod a kémiát és én segítek megtanulni a fizikát meg a bioszt.-mosolyog rám.
-Jó.-sóhajtok fel-de előbb elmegyünk kajálni valamit, ok?-nézek rá fenyegetően.
-Persze angyalom. Megyünk.-neveti elmagát. Én komolyan nem tudom milyen kapcsolat van köztünk. Olyan mintha házasok lennénk, de közben nem történik semmi. Nem vágom. Elmentünk kajálni. Nagyon jól éreztük magunkat, bár néha olyan fura volt az egész. Nem tudom leírni milyen érzés olyan jó, de az a nagyon jó. Na mindegy haza mentünk és megcsináltunk minden lecót és még a kémiát is eldaráltam neki és csodák csodájára megértette. Nekem mindíg mindent megért, de a tanárnak semmit.
-Na akkor jöjjön a biosz.-veszi elő a tankönyvét.
-Oh no. Pls no.-dölök el az ágyon mire rám mászik és ad egy puszit a számra.
-Kitartás, szívem. Csak fél óra, oké?-dörzsöli össze az orrunkat.
-Jó.-mosolygok rá és rám kacsint. Felüllünk egymással szemben török üllésbe.
-Na szóval.-nyitja ki a könyvet-Homosexualitás!-jelenti ki.-A férfiaknál.
-Ohh ne már. Vannak a buzik meg a heterok.-nyögök fel.
-Hello asszony. Nem mondunk ilyet.-parancsol rám-Na szóvala lényeg az az, hogy van egy domináns fél az az aktív vagy mi a fene meg a passzív az lányosabb.-magyarázza nagyon elgondolkozva.-A domináns fél csinálja azt amit egy férfi szokot egy nővel szemben. A passzív pedig azt amit egy hölgy szokot?!-vakargatja meg a tarkóját-Érted?-sandít rám.
-Igen, de...de ugye-nyelek egyett-nincs több?-úr isten ezt csinálja velem is Jackson. De nekem ez már tökre megszokott volt és ne már nekem ez tetszett is. Na jó asszem hanyagolom egy kicsit Jacksont és keresek valami csajt magamnak, de...de....
-Markiee...minden rendben van?-mosolyog rám édesen. Ohh az a mosoly annyira imádni való és ahww annyira imádom ezt az embert...nem nem imádom miket beszélek???
-Ja!-rántom meg a vállamat.
-Naaa~ mi a baj, husi?-simogatja meg a térdemet. Annyira szeretem amikor ilyen gyengéd velem.
-Semmi.-lököm el a kezét. Nem szól semmit csak ül velem szemben és néz rám. Ilyenkor várja azt, hogy megtörjek és mondjam mi bajom. Én ugyan nem fogok lelkizni vele az biztos. El kell távolodnom tőle.
-Mark!-jelenti ki a nevemet a kelleténél hangosabban.
-Hagggyá'.-durcizok be.
-Baszom Mark. Mi a rák bajod van?-szakadnak ki belőle ezek a gyönyörű szavak.
-Az bazd meg, hogy fiú vagyok és nem lány, az bazd meg.-üvöltöm le a haját.
-De az miért baj?-néz rám hatalmas szemekkel.
-Azért mert szeretlek és mindketten fiúk vagyunk, vágod?-uhh de felbasztam saját magam.
-És?-értetlenkedik továbbra is.
-Jól van Jackson, majd ha megérted szóljál, jó?-erre fel pattantam és lefutottam ommához.
-Omma. Majd ha az az ember aki a szobámban van megértette, hogy miért rossz, hogy fiu vagyok akkor szólj kérlek.-néztem a szemébe-Sziasztok.-ezzel el is suhantam itthonról.

NamJoon

-Na asszony ezt magyarázd meg, hogy mi volt.-néz rám értetlenűl Seung.
-Na apukám ezt nem tudom csak azt, hogy én most felmegyek Jacksonhoz és megkérdezem.-ezzel fel is viharoztam. Az ajtó nyitva volt és csak a hátát láttam meg a szipogást hallottam. Oda mentem hozzá.
-Mi a baj Jackoo?-guggoltam le hozzá és simogattam meg a hátát. Erre fel nézett és szegénynek milyen rondák lettek a szemei a sírástól. Jól kisirta ám magát.
-Mark...-csak ennyit mondott és már nem sírt hanem bőgöt a lelkem.
-Ohh sírj csak nyugodtan.-simogattam a hátát. Amikor halottam, hogy nem sír már annyira akkor rá kérdeztem.-Mi történt?
-Ezt a hülyeséget tanuljuk-csapot rá a biosz könyvjére. Oh milyen kis cifra címe van-és mondtam neki az anyagot mint mindíg erre valami baja lett és bunkózott aztán meg ilyet szól, hogy baj, hogy ő fiú vagy mi. Aztán meg lement.-magyarázz nagy bőszen.
-De ez neked miért baj?-kérdezek rá, mert tényleg nem tudom.
-Hát mert...őhm...hát...én őt..ugy..nah...szóval..szeretem Markot.-hajtja le a fejét.
-Ohh kicsi Jackson ez nem baj. A szerelem szép dolog.-mosolygok rá az ajtóban álló férjemre.
-Jó, de ő nem venné jó szemmel....-csuklik el a hangja.
-Na majd ha haza tolja a képét akkor majd megbeszéljük, oké?-mosolygok rá.
-Jó.-mosolyodik el.
-Jól van. Addig is gyere le van valami foci meccs.-állok fel és indulok. Ő is így tesz. Leüllünk a kanapéra és nézzük a mit toom én milyen meccset. Négy-öt óra múlva haza setenkedid a drága láttos kisfiam. Halkan besétál és megáll Jackson láttára. Erre csak idehívom mint ahogy Seungot szoktam amikor egyszer berugott. Az óta nem iszik sokat, mert azon az éjjszakán én voltam a domináns fél és egy hétig nem tudott elüllni a fenekén. Megáll előttem lehajtott fejjel. Seung és én felállunk.
-Csak okosan.-vetem oda a picimnek akire rohadtúl mérges vagyok. Ezzel le is lépünk.

Mark

Csak állok ott és nem szólalok meg. Pár perc múlva felnézek Jackoora és láttom, hogy kivannak sírva a szemei. Ilyen lehet az enyém is?
-Bocsánat...-csak ennyi jön ki a számon és rögtön össze is rogyom. Erre ide jön hozzám és leguggol mellém és nyom a fejemre a puszit.
-Hát viszlát drága Mark.-áll fel és indul ki. Erre fel pattanok és utána rohanok majd megölelem hátúlról.
-Szeretlek, Jackson. Nagyon. Nagyon. Nagyon.-csókolok a nyakába erre egy mélyet fel nyög.
-Én is szeretlek, baby.-csókol meg lágyan. Ez a csók nem hétköznapi. Ezt csak ő tudja adni ennél édesebb nincs. Ez az a bizonyos álom csók ami mindenkinek csak egyszer van az életében.